Kemping bemutató

Dátum: 2017.09.27.

Szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján tartottuk az évad első bemutatóját.

Háy János műveiből Gyarmati Kata, Brestyánszki B. Rozi és Pelsőczy Réka, az előadás rendezője készítette el a KEMPING színpadi szövegkönyvét.

  

Az előadásról Kovács Bálint a Szar nőnek lenni, de muszáj című kritikájában többek között a következőket írja:

"...rögtön látszik az a sok minden a színészek arcán, amit lehet ugyan rengetegféleképp magyarázni, de önfeledt vidámsággal biztosan nem. És innentől, mármint az első pillanattól kezdve ez adja majd az előadás erejét: a kontraszt a vidámság –a zene, a gegek, a koktélozás – és az előadás valódi témája között.

Ami az, hogy nem. Nem az lett az életünkkel, a párkapcsolatunkkal, a szeretetünkkel, amit szerettünk volna, nem az, amit hittünk, nem az, amit akartunk, nem úgy, ahogy akartuk, ahogy hazudjuk, akár magunknak is. Háy szövegei a Mélygarázs című regényből és a Hozott lélek című novelláskötetből arra akarnak ráébreszteni, hogyan felel meg az ember folyton a társadalom, az ismerősei, vagy minimum a férje, felesége elvárásainak, és hiába hiszi magáról, hogy szabad, ez a másoknak élés igazából rabság. („Neked olyan, hogy szabad vagy: nincs.”) Hogy hogyan mennek át a szeretetre épült kapcsolatok a kis lakásban egymás torkában élve minimum idegesítő kényszerbe, maximum gyűlöletbe, hogyan romlik el a szeretői viszony is, amikor eltűnik belőle a szeretőség, és az újrakezdett élet inkább ugyanúgy folytatott életnek tűnik, csak másvalakinek a torkában élve. És hogy hogyan élik meg mindezt a nők, akiket nem azért választanak, amiért ők azt szeretnék, vagy akiket nem úgy választanak ki, hogy tényleg, hanem csak félig, más mellett, és akiknek amúgy is megvan a maga keresztje , lásd mindjárt a Szar nőnek lenni című kórusművet az előadás elején, egyúttal szemléltetve azt a bizonyos kontrasztot is, mint hajtóerőt.

Amiben Pelsőczy Réka rendezőként sokszor brillírozik, Kálmán Eszter látványtervezővel karöltve, egy-egy olyan képben, mint amikor a feleség az alsógatyák után a férfiakat is kiteregeti az óriásfregolira, vagy amikor a hatalmas, összehajtogatott papírhajók húzzák maguk után a vízisízőket. Vagy amikor nem gegek vannak, hanem csak szép kompozíciók: sok színes strandruhás boldog-boldogtalan ember egymás mellett a strandon, lásd még: mindenki másképp egyforma."

  

 

 

 


 

  

1